Információk:

TÁJÉKOZTATÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ

1. Kapcsolódó jogszabályok:
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.)
- 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 188/1999. ((XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről
- 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
- 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről
- 8/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról
- 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
- 81/2004. (IX.18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről

2. Az Szt. szerint szociális szolgáltató az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a következő szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:
- Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás: az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítésére, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítására, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítésére irányuló szolgáltatás.
A falugondnoki szolgáltatás hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető.
A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - jogszabály által meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.
Egy településen vagy falugondnoki, vagy tanyagondnoki szolgáltatás működtethető.

- Étkeztetés: azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetését jelenti, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.
Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátás.
A szociális konyha olyan alapszolgáltatási forma, ahol az étkeztetés keretében biztosított étel előállítása (melegítése) és kiszolgálása történik.
A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkezési formát nem vesznek igénybe.
Egyéb főzőhely keretében nyújtott ellátásnak minősül, ha az étel előállításának helyén az étel helyben fogyasztására nincs lehetőség.
Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelően megszervezhető az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással, elvitelének lehetővé tételével, lakásra szállításával.

- Házi segítségnyújtás: az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosított ellátás.
A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
 az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
 az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
 a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

- Családsegítés: a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
A családsegítés keretében biztosítani kell
 a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást
 az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,
 a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
 közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
 a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer - problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
 a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
 az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
 a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
 szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

- Közösségi ellátások: a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.
A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell
 a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában
 a meglévő képességek megtartását, illetve fejlesztését
 a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését,
 a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást,
 az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
 megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében.
A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében biztosítani kell
 az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését,
 megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében,
 a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,
 a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

- Támogató szolgáltatás: a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátására, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésére, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítására irányuló szolgáltatás.
A támogató szolgáltatás feladata különösen
 személyi segítő szolgálat működtetése, amely - a fogyatékos személy aktív közreműködésével - segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi szükségleteinek kielégítéséhez, a társadalmi életben való teljes jogú részvételéhez, az önálló munkavégzéshez, tanulmányok folytatásához, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzéséhez;
 szállító szolgálat működtetése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása érdekében;
 a tanácsadás.

- Utcai szociális munka: az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérésére, szükség esetén ellátásuk kezdeményezésére, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételére irányuló szolgáltatás.


3. Szociális szolgáltatásokat bármely állami, egyházi és nem állami fenntartó biztosíthat, ha az általa fenntartott szociális szolgáltató
- megfelel a vonatkozó törvényben és jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és
- jogerős működési engedéllyel rendelkezik.

Az Szt. 4.§ (1) bekezdésének m) pontja alapján:
- Állami fenntartó: a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat
- Egyházi fenntartó: a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv. 14. §-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy
- Nem állami fenntartó:
 A szociális vállalkozói engedéllyel rendelkező természetes személy
 A magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az állami és az egyházi fenntartó kivételével
 Az a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban van

A működési engedély kiadásáról első fokon a fenntartó kérelme alapján
 szociális szolgáltató esetén a kérelemben megjelölt elsődleges ellátási terület szerint illetékes városi jegyző,
 nappali ellátást nyújtó szociális intézmény esetén az intézmény székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes városi jegyző dönt.
Ha a szociális intézmény alapszolgáltatás mellett bentlakásos intézményi ellátást is nyújt, az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes Hivatal vezetője az Szt. 4-5. §-ban foglalt szabályok szerint dönt a működési engedély kiadásáról. (188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet 1/B. § (3) bekezdés, és 2. § (3) b) pont alapján)

Amennyiben a fenntartó természetes személy, működési engedély a szolgáltatótevékenység folytatására akkor adható, ha a fenntartó rendelkezik szociális vállalkozói engedéllyel.

Szociális vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet 18-20. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni. Vállalkozói engedély kiadásáról a vállalkozó székhelye szerint illetékes fővárosi kerületi jegyző dönt.

Vállalkozói engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
 az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján vállalkozói igazolványra egyébként jogosult lenne, és
 szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A vállalkozói engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
 a szakmai gyakorlat meglétének okirattal történő igazolását,
 a kérelmező három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
 a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az Evt. 5. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában foglalt kizáró okok.

4. Szociális szolgáltató csak érvényes működési engedéllyel, a jogszabályokban és a működési engedélyben meghatározott feltételek szerint működtethető.

A működést engedélyező szerv a szolgáltató működését engedélyezi, ha:
a) a fenntartó a kérelemhez csatolta az előzőekben leírt szükséges mellékleteket,
b) szakmai programja megfelel a jogszabályi követelményeknek
c) rendelkezik a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel
d) a szakhatóság a hozzájárulását megadta,
e) a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása.

a) A működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell:
(a 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet 2/A. § (1)-(2) bekezdései alapján)
- a szolgáltatásra vonatkozó szakmai programot,
- a fenntartó és a szolgáltató adószámát igazoló okirat másolatát,
- a fenntartó nyilatkozatát a szolgáltatónál az egyes munkakörökben alkalmazott személyek számáról, az alkalmazottak szakképesítéséről és arról, hogy az alkalmazottak elvégezték a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamot,
- az alapító okiratot, ha az állami fenntartó a szolgáltatást költségvetési szerv keretében biztosítja.
- egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásába nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik
- a nem állami fenntartó írásbeli hozzájárulását a köztartozásairól szóló adóhatósági igazolás beszerzéséhez, továbbá
 ha a fenntartó természetes személy, a szociális vállalkozói engedélyt
 ha a fenntartó jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot
 ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot
- egyházi és nem állami fenntartó esetén az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató által nyújtott szociális szolgáltatásra ellátási szerződést kötött

Falugondnoki (tanyagondnoki) szolgálat és támogató szolgálat engedélyezése esetén az előzőeken túl csatolni kell:
- a feladatok ellátására szolgáló:
 gépjármű forgalmi rendszámát,
 gépjármű használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, a forgalmi engedély másolatának kivételével,
 gépjárműre kötött kötelező gépjármű - felelősségbiztosítási, valamint casco biztosítási szerződés másolatát,
- igazolását arról, hogy a szolgálat foglalkoztat a feladatok ellátását szolgáló gépjármű típusának megfelelő kategóriájú gépjárművezetői engedéllyel rendelkező személyt.

b) A szociális szolgáltató szakmai programjának tartalmaznia kell:
(az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/A. § (1) bekezdése alapján)
- a szolgáltatás célját, feladatát, így különösen
- a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását,
- a szakmai program megvalósítása várható következményeinek, eredményességének, az ellátó-rendszerben betöltött szerepének és hatásának értékelését,
- a más intézményekkel történő együttműködés módját,
- a szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések leírását,
- az ellátottak körét, demográfiai mutatóit, szociális jellemzőit, ellátási szükségleteit,
- a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét,
- az ellátás igénybevételének módját,
- alapszolgáltatás esetén a szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartás módját,
- bentlakásos intézmény esetén az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát,
- az ellátottak és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat,
- az intézményre vonatkozó szakmai információkat, így különösen a személyes gondoskodást végző személyeknek a létszámát és szakképzettségét a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti rendnek megfelelő bontásban.

A szakmai programhoz mellékletként csatolni szükséges:
(az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/A. § (2) bekezdése alapján)
- az Szt. 94/B. §-ának (1) bekezdése, illetve 94/D. §-ának (1) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét, az Szt. 94/B. §-ának (3) bekezdése szerinti kivételekkel,
- a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak - már működő intézmény esetén a tárgyévi - tervezett alakulását,
- szakosított ellátást nyújtó szociális intézmény esetében a házirend tervezetét, már működő intézmény esetén a házirendet,
- a szervezeti és működési szabályzatot, illetve annak tervezetét.

A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
(az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 5/B. § alapján)
- az intézmény szervezeti felépítésének leírását,
- a szervezeti ábrát,
- több személyes gondoskodási forma egy szervezeti keretben történő megszervezése esetén a szervezeti formát,
- a belső szervezeti tagozódást, a szervezeti egységek megnevezését és feladatkörét,
- a szervezeti egységek szakmai együttműködésének, az esetleges helyettesítéseknek a rendjét,
- az intézmény irányítási és működési rendjével kapcsolatos kérdéseket, ideértve a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.

A szociális szolgáltatónak rendelkeznie kell:
- működési engedéllyel,
- alapító okirattal, ha a szociális szolgáltató költségvetési szerv,
- szervezeti és működési szabályzattal,
- szakmai programmal,
- a foglalkoztatottak munkaköri leírásával,
- munkavédelmi szabályzattal
- gépjármű használati szabályzattal
- egyszemélyes szolgálat kivételével iratkezelési szabályzattal, anyaggazdálkodási, leltár és selejtezési szabályzattal és tűzvédelmi szabályzattal

c) A szociális szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei:

Az alapszolgáltatások során kötelezően alkalmazandó létszámnorma és a foglalkoztatottak képesítési előírása:
(1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 2. és 3. számú melléklete alapján)
Falugondnoki és tanyagondnoki szolgálat:
- falugondnok {1 fő}  általános iskolai végzettség
- tanyagondnok {1 fő}  általános iskolai végzettség
Étkeztetés:
- konyhavezető (50 fő ellátott felett) {1 fő}  élelmezésvezető, szakács, dietetikus, szociális munkás, szociális szervező, szociális asszisztens, szociális gondozó és szervező, teológus, diakónus
- szociális segítő {1 fő}  szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, középfokú végzettség
Házi segítségnyújtás:
 házi segítségnyújtásban ellátottak száma szerint (maximum 6 ellátott)
- szociális gondozó {1 fő}  szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, gerontológiai gondozó, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, ápoló, általános betegápoló, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti - közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, általános ápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, rehabilitációs tevékenység terapeuta, hospice szakápoló és koordinátor, idegelmeápoló, gyermek ideg-elme ápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta
 5 vagy több főállású szociális gondozó esetén
- vezető gondozó {1 fő}  felsőfokú szociális alapvégzettség, szociális gondozó és szervező, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, ápoló, pszichiátriai ápoló pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti - közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), foglalkozás-egészségügyi szakápoló, hospice szakápoló és koordinátor, idegelmeápoló, körzeti betegápoló, körzeti ápoló, rehabilitációs terapeuta
Családsegítés:
- családgondozó (2000-5000 fő lakosig, és 5000 fő lakos felett 5000 főre vetítve; ha a szervezetileg egy egységben dolgozó családgondozók száma három vagy ennél több, akkor közülük vezető családgondozót kell kinevezni) {1 fő}  felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, családterapeuta, teológus
- szociális segítő vagy tanácsadó (30 000 lakosonként) {2 fő}
szociális segítő szociális asszisztens
tanácsadó  felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pedagógus, nevelőtanár, pszichológus, jogász teológus, igazgatásszervező (szociális igazgatás szakirány), szociológus, szupervizor, humánerőforrás menedzser, humánszervező, mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns, közgazdász - szociálpolitikus, jogi szakokleveles családvédelmi tanácsadó, szociális igazgatás szakirányú végzettség, családterapeuta, mentálhigiénikus, munkavállalási tanácsadó, mediátor
- intézményvezető  felsőfokú szociális alapvégzettség, közösségi szociális munkás, szociális menedzser, teológus
- adósságkezelési tanácsadó  megegyezik a családgondozóval + adósságkezelési tanácsadó képesítés

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás:
- a szolgáltatás készenléti rendszerben történő folyamatos működtetéséhez 40 készülékenként legalább 2 fő szociális gondozó szükséges  (a képesítési előírás megegyezik a házi segítségnyújtásnál leírtakkal)

Közösségi ellátások:
 Önálló szolgáltatás esetén:
- közösségi koordinátor {1 fő}

Közösségi pszichiátriai ellátásnál  felsőfokú szociális alapvégzettség, orvos, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, okleveles egészségügyi szaktanár, okleveles ápoló, egészségügyi szakoktató, intézetvezető, pszichopedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, diakónus, szupervizor, mentálhigiénikus, egészségügyi menedzser, addiktológiai konzultáns, szociális menedzser, pszichológus

Szenvedélybetegek közösségi ellátásánál, alacsonyküszöbű ellátásnál  felsőfokú szociális alapvégzettség, pszichológus, pszichopedagógus, orvos, addiktológiai konzultáns, diplomás ápoló, okleveles egyetemi ápoló, diakónus, védőnő + szociális gondozó és szervező
szociális gondozó és ápoló
szociális asszisztens
szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző
gerontológiai gondozó
mentálhigiénés asszisztens
szociális segítő-rehabilitációs nevelő segítő
foglalkoztatás szervező
szociokulturális animátor
szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szenvedélybeteg gondozó

- közösségi gondozó {2 fő}

Közösségi pszichiátriai ellátásnál  Megegyezik a közösségi koordinátor képesítésével, azon túl: szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, mentálhigiénés asszisztens, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szociális szakgondozó-szenvedélybeteg gondozó, pszichiátriai ápoló, pszichiátriai ápoló és gondozó, klinikai szakápoló (csak: pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti - közösségi szakápoló), felnőtt szakápoló, mentálhigiénés és pszichiátriai szakápoló, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), rehabilitációs tevékenység terapeuta, ideg-, elmeápoló, rehabilitációs terapeuta, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, ápoló, pszichopedagógus, felnőtt szakápoló, foglalkozás-egészségügyi szakápoló

Szenvedélybetegek közösségi ellátásánál, alacsonyküszöbű ellátásnál  Megegyezik a közösségi koordinátor képesítésével, azon túl: szociális gondozó és ápoló, szociális gondozó és szervező, klinikai szakápoló (csak: geriátriai, pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló, körzeti - közösségi szakápoló), mentálhigiénés asszisztens, szociális asszisztens, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző, gerontológiai gondozó, foglalkoztatás szervező, szociokulturális animátor, szociális szakgondozó-pszichiátriai gondozó, szenvedélybeteg gondozó, egészségügyi szakasszisztens (csak: gyógyfoglalkoztató szakasszisztens), védőnő

- orvos konzultáns {havi 4 óra}

Közösségi pszichiátriai ellátásnál  pszichiáter szakorvos

Szenvedélybetegek közösségi ellátásánál, alacsonyküszöbű ellátásnál  addiktológus, pszichiáter szakorvos

- Alacsonyküszöbű ellátás konzultáns  általános szociális munkás, szociális munkás, szociálpedagógus, közösségi szociális munkás, mentálhigiénikus, addiktológiai konzultáns

 Integrált ellátás keretein belül:
- közösségi koordinátor {1/2 fő, ill. 1 fő - 4 közösségi gondozó esetén}
- közösségi gondozó {2 fő}
- orvos konzultáns {havi 4 óra}
Önálló alacsonyküszöbű ellátás esetén:
- koordinátor {1 fő}
- konzultáns {napi 4 óra}
- segítő {2 fő}
Integrált alacsonyküszöbű ellátás keretein belül:
- koordinátor napi 4 óra
- konzultáns napi 4 óra
- segítő 2 fő

Támogató szolgálat:
- vezető {1 fő}  felsőfokú szociális alapvégzettség konduktor, egészségügyi menedzser, szociális menedzser, diplomás ápoló, védőnő, pszichopedagógus, gyógypedagógus
- személyi segítő {2 fő}  szociális gondozó és szervező, szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, gerontológiai gondozó, mentálhigiénés asszisztens, ápoló, általános betegápoló, felnőtt szakápoló, házi szociális gondozó, szociális otthon gondozó, általános betegápoló, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens
- gépkocsivezető {1 fő}

Utcai szociális munka:
- utcai szolgálat koordinátor (4 vagy annál kevesebb utcai szociális munkást alkalmazó utcai szolgálat esetében a koordinátori feladat ellátásával megbízható az utcai szociális munkások egyike) {1 fő}  felsőfokú szociális alapvégzettség, mentálhigiénikus, szociológus, szociálpolitikus, teológus, diakónus
- utcai szociális munkás {2 fő}  felsőfokú szociális alapvégzettség, szociális gondozó és szervező, mentálhigiénikus, pszichiátriai ápoló, felnőtt szakápoló, ápoló, általános betegápoló, általános ápoló, diakónus


További kötelező képzési előírások:
Támogató szolgálatnál vezetői, személyi segítői vagy gépjárművezetői munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie támogató szolgálati képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított négy éven belül el kell végeznie.
(1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/D. § (1) bekezdése alapján)

Közösségi ellátásban dolgozó közösségi gondozó vagy közösségi koordinátor munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától rendelkeznie kell a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet által kiadott közösségi pszichiátriai ellátással kapcsolatos képzés tanúsítványával.
(1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 39/I. § alapján)

Utcai szociális gondozó vagy koordinátor munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie utcai szociális munkával kapcsolatos képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított négy éven belül el kell végeznie.
(1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 104/A. § (5) bekezdése alapján)


A személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy
- az tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető legyen,
- épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést,
- bútorzata és berendezési, felszerelési tárgyai, az életvitelhez szükséges körülmények feleljenek meg az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának.
(1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 104./A. § (5) bekezdése alapján)

Étkeztetésnél az étel helyben fogyasztása esetén biztosítani kell a szolgáltatást igénybe vevők számának megfelelően
- a kézmosási lehetőséget, nemenként elkülönített illemhelyet,
- evőeszközöket és étkészletet.

Családsegítéshez legalább egy olyan helyiséget ki kell alakítani, ahol a szolgáltatás igénybevételének ideje alatt csak a családgondozó, illetve a tanácsadó, valamint a segítséget igénylő személy, család vagy csoport tartózkodik, és folyamatosan biztosítottak a bizalmas beszélgetés körülményei. A szolgáltatást igénybe vevők számára várakozóhelyiséget kell kialakítani. Ha a családsegítés keretében több családgondozót, illetve tanácsadót foglalkoztatnak, és nem áll valamennyi személyes gondoskodást végző személy rendelkezésére az előzőekben leírtaknak megfelelő helyiség, az adminisztrációs és ügyintézési tevékenységéhez külön dolgozószobát kell kialakítani.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
 Megszervezéséhez biztosítani kell:
- a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot,
- a segítségnyújtást végző gondozóknak az előírt időtartamon belüli (30 perc) helyszínre érkezését.
 Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni. A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat.
 Működtetéséhez biztosítani kell:
- a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, továbbá ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel
- a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket.
Az előzőekben leírt műszaki rendszernek alkalmasnak kell lennie az események dokumentálására, az önellenőrzésre, a szociális gondozó helyszínre érkezésének nyugtázására, valamint kétirányú kommunikációra. Az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléknek testen viselhetőnek, ütés - és cseppállónak kell lennie.

Támogató szolgálat gépjárművének alkalmasnak kell lennie elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint rendelkeznie kell mobil rámpával vagy emelőszerkezettel, valamint 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel.

Utcai szociális munkát végző számára biztosítani kell a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, szükség szerint közlekedési eszközt vagy utazási bérletet, meleg takarót, ruhaneműt, esetenként konzerv és egyéb élelmiszert, valamint készenléti gyógyszert.

d) A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásához beszerzi:
- Étkeztetés esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetének a közegészségügyi követelmények teljesítését igazoló előzetes szakhatósági hozzájárulását,
- Falugondnoki (tanyagondnoki) szolgálat és támogató szolgálat engedélyezése esetén a közúti közlekedési nyilvántartásból a feladatok ellátására szolgáló gépjármű forgalmi engedélyben található adatait,
- Az adóhatóság igazolását arról, hogy a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása.