Információk:

TÁJÉKOZTATÓ

CSALÁDI NAPKÖZI
(Gyvt. 43. §)


1. Kapcsolódó jogszabályok:
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)
- 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 29/2003.(V.20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról
- 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
- 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

2. A Gyvt. szerint a családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkezést és foglalkozást.
A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani. A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat.
A Gyvt. 43. § (1) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása.

A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szerint az alapellátás keretében gyermekek napközbeni ellátására családi napközi működtethető az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más, e célra kialakított helyiségben.
A családi napközi feladatainak ellátására csak száraz, világos, jól szellőztethető és fűthető épület vagy lakás alkalmas, függetlenül attól, hogy önállóan vagy olyan épületben működik-e, amelyet más célra is hasznosítanak. A családi napköziben a gondozás-nevelés részletes szakmai szempontjait úgy kell meghatározni, illetve az esetleges balesetek megelőzése érdekében a gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet módszertani levelében foglaltaknak.

Családi napközibe húszhetestől tizennégy éves korig vehető fel gyermek. A családi napköziben a saját, napközbeni ellátást másutt igénybe nem vevő, tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket is figyelembe véve legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma 4 fő, amennyiben valamennyi gyermek fogyatékos, úgy 3 fő.

Családi napköziben ellátást a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 47. § (1) bekezdése alapján csak olyan nagykorú, cselekvőképes, büntetlen előéletű személy biztosíthat, aki
 személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas gyermek felügyeletére, gondozására, nevelésére és
 akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint
 aki érvényes Egészségügyi Nyilatkozattal rendelkezik,
 aki a külön jogszabályban meghatározott tanfolyamon eredménnyel részt vett. (A tanfolyamot eredményesen elvégző személy megszerzi a családi napközi ellátás biztosításához szükséges és elégséges képesítést.)

A családi napközit működtető személynek igazolnia kell, hogy betegsége vagy egyéb váratlan esemény bekövetkezése esetén helyettesítése megoldott. A helyettesítő személynek meg kell felelnie az előírt alkalmassági feltételeknek.
A családi napköziben a fent meghatározott létszámon túl még két gyermek, ha fogyatékos gyermekről van szó még egy gyermek gondozása engedélyezhető, ha az ellátást végzőnek a kisegítő feladatokra állandó segítsége van.
Ha a családi napköziben 3 évesnél fiatalabb és 3-14 éves kor közötti gyermekeket is elhelyeznek, az 1 éves kor alattiak részére elkülönített játszó- és öltözőhelyet kell kialakítani.

3. A jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság folytathat gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet, illetve ennek érdekében intézményt létesíthet.

Amennyiben a fenntartó természetes személy, működési engedély a szolgáltatótevékenység folytatására akkor adható, ha a fenntartó rendelkezik gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel.

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999.(XII.16.) Kormányrendelet 18-20. § paragrafusaiban foglaltakat kell alkalmazni a 259/2002. Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel.
A vállalkozói engedély kiadásáról a vállalkozó székhelye szerint illetékes fővárosi kerületi jegyző dönt.

Vállalkozói engedélyt az a természetes személy kaphat, aki az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján vállalkozói igazolványra egyébként jogosult lenne

A vállalkozói engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
 a kérelmező három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
 a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az Evt. 5. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában foglalt kizáró okok.

4. A családi napközit működtető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A működést engedélyező szerv a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője.

A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha
- a kérelem és mellékletei megfelelnek az előírásoknak,
- a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,
- a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása,
- a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek ellátására,
- a szakhatóságok hozzájárulásukat megadták.


A működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell:
- a családi napközi működtetőjének
a) a tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítványát,
b) három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
c) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
d) érvényes Egészségügyi Nyilatkozatát,
e) amennyiben a működtető a saját otthonában nyújtja az ellátást, a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a vele egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat.
- a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 2. számú mellékletének II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott munkakört betöltő személyre vonatkozóan az a) - d) pontban felsoroltakon túl a betöltött munkakör alapján előírt képesítés meglétét bizonyító igazolást,
- a működtető által megjelölt helyettes személynek a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 47. § (1) bekezdésében leírt alkalmassági feltételek meglétéről szóló igazolását (tehát az a) - d) pontban foglaltakat),
- a kisegítő feladatokra megjelölt személy esetében a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 47. § (1) bekezdésében leírt alkalmassági feltételek meglétéről szóló igazolását (tehát az a) - d) pontban foglaltakat), azzal az eltéréssel, hogy a tanfolyamot csak akkor kell elvégeznie, ha a szolgáltatást nyújtó helyettesítését ő látja el,
- a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
- a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, a tulajdoni lap másolata kivételével.


Állami fenntartó esetén a kérelemhez a fentieken túl csatolni kell:
- a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézményi, hálózat) adószámát igazoló okirat másolatát,
- intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyeztetése esetén az intézmény alapító okiratát

Nem állami fenntartó esetén a kérelemhez a korábbiakban felsoroltakon túl csatolni kell:
- a fenntartó által elfogadott, a szolgáltatótevékenység során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát,
- a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézményi, hálózat) adószámát igazoló okirat másolatát,
- a nem állami fenntartó írásbeli hozzájárulását a szükséges adatok beszerzéséhez,
- az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött
- természetes személy fenntartó esetén a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozói engedélyt,
- egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,
- ha a fenntartó jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
- ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot.


6. A 29/2003.(V.20.) EszCsM rendelet szerint a családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyamok célja a résztvevők felkészítése arra, hogy a családban nevelkedő gyermekek számára megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást tudjanak biztosítani. A tanfolyamokra írásban lehet jelentkezni a szervezőknél. Egy csoport létszám a 15 főt nem haladhatja meg. A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam 40 órából áll, melyből 36 óra a kötelezően előírt tananyag feldolgozásra, 4 óra pedig a csoport igényeihez igazodóan szabadon használható fel. A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam egy írásbeli dolgozat elkészítésével, majd ezt követően egy szóbeli vizsgával zárul. A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyamokon résztvevők a tanfolyamok sikeres elvégzéséről a tanfolyamokat szervezők által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványokban szereplő képzettség megnevezése: családi napközi működtetője.

A működtető döntése alapján a családi napköziben a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 2. számú mellékletének II. Része I. Alapellátások 3. Családi napközi pontja alatt meghatározott, alábbi munkakörök létesíthetők:
- nevelő, vagy
- szakgondozó, vagy
- gondozó, vagy
- segédgondozó

A családi napköziben létesíthető munkakörökre vonatkozó képesítési előírások:
(a 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 2. számú melléklete alapján)
Nevelő
 felsőfokú szociális alapvégzettség,
 pedagógus,
Szakgondozó
 bölcsődei szakgondozó (OKJ),
 csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
 csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ), kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ),
 csecsemő- és gyermekápoló (OKJ)
Gondozó
 csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ),
 gyermek- és ifjúsági felügyelő II. (OKJ),
 pedagógiai asszisztens (OKJ),
 házi időszakos gyermekgondozó (OKJ),
 gyermek- és ifjúsági felügyelő (OKJ)
Segédgondozó
 alapfokú iskolai végzettség, dajka (OKJ),
 óvodai dajka (OKJ)


7. A működést engedélyező szerv az engedély kiadásához a szolgáltató székhelyén, illetve telephelyén helyszíni szemlét tart.

A Kormány a családi napközi működési engedélye kiadására irányuló eljárásban szakhatóságként jelöli ki:
- az első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
- az első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
- az első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét.
Fenti szakhatóságok hozzájárulását a működési engedély kiadásához a működést engedélyező szerv szerzi be.

A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásához beszerzi
- a szakhatóságok hozzájárulásán túl,
- az ingatlan-nyilvántartásból a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat,
- továbbá az adóhatóság igazolását arról, hogy a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása.