Információk:

TÁJÉKOZTATÓ

BÖLCSŐDE
(Gyvt. 42. §)


1. Kapcsolódó jogszabályok:

- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)
- 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 259/2002.(XII.18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
- 133/1997.(VII.29.) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

2. A Gyvt. szerint a bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.
A bölcsőde fentieken túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás kertében a Közoktatási törvény szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.

A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szerint a bölcsőde szervezetileg működhet:
- önálló bölcsődeként
- Bölcsődei Igazgatóság, illetve Egyesített Bölcsőde szervezeti formában, annak tagintézményeként
- többcélú, közös igazgatású intézmény önálló szervezeti és szakmai egységeként

A bölcsőde a feladat jellegétől függően napos, illetve hetes (5 napos) bölcsőde lehet. Ha a bölcsőde más intézménnyel összevontan működik, biztosítani kell a bölcsőde önálló szakmai egységként történő működését.
Bölcsődébe a gyermek húsz hetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31-éig vehető fel, amelyben a gyermek a harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.

A napos bölcsőde a fenntartó által meghatározott napi nyitvatartási időn belül biztosítja a gyermek ellátását. Alapfeladatként nyújtott ellátás esetén egy gyermek napi gondozási ideje a tizenkét órát nem haladhatja meg. A hetes bölcsőde naptári hetenként legalább százhúsz óra időtartamban, bentlakásos formában folyamatos ellátást biztosít.
A bölcsődei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának megfelelően biztosítani kell a gondozás-nevelés feltételeit, így különösen
- a törvényes képviselő közreműködésével történő fokozatos beilleszkedés lehetőségét
- megfelelő textíliát és bútorzatot
- a játéktevékenység feltételeit
- a szabadban való tartózkodás feltételeit
- a fogyatékos gyermek egyéni fejlesztésének feltételeit.

Továbbá biztosítani kell az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

A bölcsődei gondozás-nevelés minimumfeltételeit, valamint a szakmai munka részletes szempontjait az Intézet által kiadott módszertani levél tartalmazza.

Ha a bölcsőde alapfeladatát nem veszélyezteti, térítési díj ellenében a bölcsőde külön szolgáltatásként
- játszócsoportot
- időszakos gyermekfelügyeletet
- gyermekhotelt
- egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást (pl. gyermeknevelési tanácsadást, játék-, eszközkölcsönzést) működtethet, illetve otthoni gyermekgondozást biztosíthat.

3. A jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság folytathat gyermekjóléti szolgáltató tevékenységet, illetve ennek érdekében intézményt létesíthet.

Amennyiben a fenntartó természetes személy, működési engedély a szolgáltatótevékenység folytatására akkor adható, ha a fenntartó rendelkezik gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel.
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999.(XII.16.) Korm. rendelet 18-20. § paragrafusaiban foglaltakat kell alkalmazni a 259/2002.(XII.18.) Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel.
A vállalkozói engedély kiadásáról a vállalkozó székhelye szerint illetékes fővárosi kerületi jegyző dönt.

Vállalkozói engedélyt az a természetes személy kaphat, aki
- az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján vállalkozói igazolványra egyébként jogosult lenne, és
- szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A vállalkozói engedély iránti kérelemhez csatolni kell
- a szakmai gyakorlat meglétének okirattal történő igazolását,
- a kérelmező három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
- a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn az Evt. 5. § (1) bekezdésének c)-g) pontjában foglalt kizáró okok.

4. A bölcsődei szolgáltatást nyújtó működtető akkor kezdheti meg a tevékenységét, ha érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A működést engedélyező szerv a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője.

A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha
- a kérelem és mellékletei megfelelnek az előírásoknak,
- a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,
- a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása
- a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek ellátására, és a szakhatóságok a hozzájárulásukat megadták.

A működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell:

Intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén:
- az intézményvezető - többcélú intézmény esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
- az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek (a továbbiakban: szakalkalmazottak) rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
- a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
- az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát, a tulajdoni lap másolata kivételével.

Állami fenntartó esetén a kérelemhez a fentieken túl csatolni kell:
- a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézményi, hálózat) adószámát igazoló okirat másolatát,
- intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyeztetése esetén az intézmény alapító okiratát

Nem állami fenntartó esetén a kérelemhez a korábbiakban felsoroltakon túl csatolni kell:
- a fenntartó által elfogadott, a szolgáltatótevékenység során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát,
- a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézményi, hálózat) adószámát igazoló okirat másolatát,
- a nem állami fenntartó írásbeli hozzájárulását a szükséges adatok beszerzéséhez,
- az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött
- természetes személy fenntartó esetén a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vállalkozói engedélyt,
- egyházi fenntartó esetén az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá, ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége, a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége, és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik,
- ha a fenntartó jogi személyiségű gazdálkodó szervezet vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot,
- ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány, a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, egy hónapnál nem régebbi kivonatot.

5. A bölcsődei ellátás keretében nyújtott szolgáltatás során kötelezően alkalmazandó létszámnorma és az egyes munkakörökben foglalkoztatottak képesítési előírása:

Gyermekcsoportonként
(max. 10 fő, integrált csoportban 8 fő, kizárólag fogyatékosokat ellátó csoportban max. 6 fő)
- gondozó/szakgondozó {2 fő} → csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ)/ bölcsődei szakgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ),
csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ),
kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ)
vagy ezen képesítések valamelyikével rendelkező: védőnő, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettségű személy, illetve csecsemő- és gyermekgondozó (OKJ) képesítésű személy, ha rendelkezik védőnői, vagy pedagógus, vagy felsőfokú szociális végzettséggel
- orvos {havi 4 óra} → orvos

Bölcsődénként
- intézményvezető/szakmai vezető {1 fő} → bölcsődei szakgondozó, csecsemő- és kisgyermekgondozó, csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó vagy csecsemő- és gyermekgondozói, kisgyermekgondozó, -nevelői végzettséggel rendelkező: intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség, pedagógus
- bölcsődei igazgató/egyesített bölcsőde vezető → orvos, pszichológus, pedagógus intézetvezető, szakoktató, védőnő, felsőfokú szociális alapvégzettség szükséges
- gazdasági vezető, élelmezésvezető, tejkonyhavezető {létszámuk fenntartói döntés alapján kerül meghatározásra}
- 5 vagy több gyermekcsoport esetén további gondozó/szakgondozó {2 fő}
- hetes bölcsődében éjszakai szolgálatot teljesítő gondozó {2 fő}

fogyatékos gyermekeket is ellátó bölcsődében
- gyógypedagógus → gyógypedagógus
- gyógytornász → gyógytornász
- konduktor → konduktor
{létszámuk fenntartói döntés alapján kerül megállapításra}

egyesített bölcsődei intézményben, bölcsődei igazgatóságon, illetve módszertani feladatot segítő bölcsődében
- szaktanácsadó {1 fő} → orvos, pszichológus, pedagógus, felsőfokú szociális alapvégzettség, védőnő, intézetvezető, szakoktató; vagy
bölcsődei szakgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermekgondozó (OKJ), csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ)

regionális módszertani bölcsődében
- szaktanácsadó {3 fő}


6. A működést engedélyező szerv az engedély kiadásához a szolgáltató székhelyén, illetve telephelyén helyszíni szemlét tart.

A Kormány a bölcsőde, a hetes bölcsőde működési engedélye kiadására irányuló eljárásban szakhatóságként jelöli ki:
- az első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
- az első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
- az első fokú eljárásban az intézmény, szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét,
- az első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét.


A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásához beszerzi
- a szakhatóságok hozzájárulásán túl,
- az ingatlan-nyilvántartásból a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat,
- az adóhatóság igazolását arról, hogy a nem állami fenntartónak nincs lejárt köztartozása.