Ingatlanpályázatok

Beszámoló | 2011

Óbuda-Békásmegyer, beszámoló 2011 teaser

Óbuda hírlevél

obuda hirlevel feliratokozás

Iratkozzon fel!

Kedves olvasónk! Ha szeretne a friss óbudai hírekről rendszeresen elektronikus levélben értesülni, kérjük adja meg e-mail címét:

Az egyes ügyintézéshez szükséges dokumentumok benyújtása a módosított 193/2009. (IX.15.) Korm rendelet alapján (hatályos 2010. május 28-tól)

Információk:

Elvi építési engedélyezési eljáráshoz:

a) az Engr.-ben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.


Építési engedélyezési eljáráshoz:

a) az Engr.-ben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
d) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
e) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
f) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,
g erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
h) a közút kezelőjének hozzájárulását
ha) közút területén, az alatt vagy felett építmény,
hb) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény,
hc) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény
építése esetén,
i) az 1. melléklet szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot,
j) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot.


Bontási engedélyezési eljáráshoz:

a) az Engr.-ben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
b) a tervezői nyilatkozatot,
c) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,


Használatbavételi engedélyezési eljáráshoz:

a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
e) a 25. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
f) a 2. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.

Fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:

a) a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát, valamint
b) az Engr.-ben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt három példányban, és ha a kérelem benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a szakhatósági állásfoglalás, az érdekelt szakhatóságokra vonatkozó külön jogszabályban előírt további példányban, de legalább szakhatóságonként további egy példányban,
c) a tervezői nyilatkozatot,
d) a külön jogszabályban előírt esetekben a tervtanács szakmai véleményét,
e) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
f) az építési jogosultság igazolását szolgáló dokumentumokat,
g) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvkr.) meghatározott esetekben a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen, illetve a Khvkr. 5. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerinti határozatot,
h) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság hozzájárulását, illetve előzetes engedélyét,
i) a közút kezelőjének hozzájárulását
ia) közút területén, az alatt vagy felett építmény,
ib) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény,
ic) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény
építése esetén,
j) az 1. melléklet szerinti tartalmú kitöltött statisztikai adatlapot,
k) termőföld esetén a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló hatósági határozatot.

végleges fennmaradási engedélykérelem esetén.

a) ha a kérelem benyújtásakor már rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását a hozzá tartozó, a szakhatóság által a 6. § (5) bekezdése szerint záradékolt építészeti-műszaki dokumentációval együtt.
b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát,
c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított,
d) az építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek,
e) a 25. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek,
f) a 2. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot.


Bejelentési eljárás

Bejelentés esetén a bejelentés megtétele

A bejelentésre az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a nyilvántartásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevő építtetőt kell érteni.
Az építtető a bejelentés megtételével egyidejűleg megkezdheti a tevékenységet, ha az építésügyi hatóságnak bejelenti az Engr. 1. melléklet
a) IV. oszlopában meghatározott építési tevékenységek végzését,
b) VII. oszlopában meghatározott bontási tevékenységek végzését, és
c) X. oszlopa szerinti építési tevékenységek esetében az építmény használatbavételét.
Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított hat hónapig folytatható a bejelentett tevékenység.
Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezését az építésügyi hatóságnak.

A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét, megnevezését,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) a bejelentés 45/A. § (2) bekezdés szerinti fajtáját,
e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével,
f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét,
g) a bejelentő építtető aláírását és nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a 18. § szerinti építési jogosultsággal,
h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot és
i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
A tervezői nyilatkozat tartalmazza
a) az építtető nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén megnevezését,
b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát,
c) az építési tevékenység
ca) megnevezését,
cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és
cc) rövid leírását, jellemzőit, valamint
d) a tervező nyilatkozatát arról, hogy
da) a tervezett építési tevékenység az Engr. előírásai szerint bejelentésköteles, a bejelentéshez előírt építészeti-műszaki dokumentáció elkészült és az abban általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
dc) az adott tervezési feladatra azonos módszert alkalmazott a hatások, terhek és az ellenállások, valamint a teherbírás megállapítására, és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta,
dd) az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
de) egyeztetett-e az érintett közműszolgáltatókkal és mi az egyeztetés tartalma,
df) az építési, bontási tevékenységgel érintett építmény tartalmaz-e azbesztet, és
dg) az általa tervezett építmény megfelel-e az energetikai követelményeknek és az ezt igazoló energetikai számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészítette.
A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat, továbbá az érintett közműszolgáltatóval a 19. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítése tekintetében lefolytatott egyeztetés eredményét tartalmazza.