Ingatlanpályázatok

Beszámoló | 2006-2010

Négy év beszámóló - kiemelt kép

Óbuda hírlevél

obuda hirlevel feliratokozás

Iratkozzon fel!

Kedves olvasónk! Ha szeretne a friss óbudai hírekről rendszeresen elektronikus levélben értesülni, kérjük adja meg e-mail címét:

Történelmi emlékhelyek

"Minden városok nagyapja"

Egyéb információk: Óbudát az emberek legalább négy jól elkülöníthető dolog miatt szeretik: a római romok, a Duna-parti csónakházak, Krúdy Gyula kedvenc vendéglői, és a hegyek miatt. Akik itt laknak, nagy valószínűséggel nem itt születtek - még a szüleik sem. Óbuda lakossága sokszorosára nőtt az elmúlt száz évben. Mindenféle ember lakik itt. Száz évvel ezelőtt éppen befejeződött a falusias helyből gyárvárossá alakulás. Ma éppen fordított folyamat játszódik le. A régebbi lerombolt gyárak helyén különleges irodaépületek nőnek ki a földből - az egyik ilyenben gazdag kiadóvállalatok, reklámügynökségek telepedtek meg. És a hegyvidéken egyre több a villaépítkezés is. A máshol lakó budapestiek számára Óbuda ma is egyet jelent Krúdy Gyulával, a bohém íróval, aki egész életében sokat írt Óbudáról, de élete végén itt is lakott, egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig. Krúdy az "Etel király kincse" című írásában Óbudát "minden városok nagyapjának" nevezi. A középkorban Óbuda hagyományosan a királynéi palota helyszíne volt. A török hódoltság után katolikus német szőlőművelő munkásokat, később német nyelvű cseh és morva mesterembereket költöztettek Óbudára. "Furcsaságos, tréfákban, anekdotákban, adomákban sokszor emlegetett távoli kirándulóhelye lett a fővárosi polgárságnak, ahová leginkább szüretre, búcsúkra, borkóstolókra, disznótorra, hasonló népies ünnepélyekre volt szokás útra kelni.(�) S itt maradtak a girbe-gurba utcák, ahol kezükben lóbált kalappal, majálisozó kedvvel sétálgattak a lóvonattal (később villamossal) idebujdosott pesti szerelmespárok�"

A katonai nagyfürdő romjai (Thermae Maiores)

Egyéb információk: Az aquincumi legio fürdőjét ma már csaknem teljes mértékben ismerjük. A tábor két főútjának kereszteződésében állott a monumentális, 120 × 140 méteres épület. Főbejáratai is e főutcákról nyíltak. Az épületet a II. században emelték, majd többször átépítették. Latin elnevezését egy Kr. u. 268-ból származó újjáépítési feliratról ismerjük. Tornacsarnok, hideg, langyos és forró vizű medencék, fürdőkádak, izzasztókamra és tágas, padlófűtéssel ellátott termek szolgálták a katonák felfrissülését. Itt bőséges lehetőségük nyílt a testgyakorlásra és a tisztálkodásra. A Tharmae Maiores romjai a Flórián téri aluljáróból nyíló Fürdőmúzeumban tekinthetők meg.

Aquaeductus

Egyéb információk: A polgárvárost nagyjából közepén átszelő vízvezetéket boltívekkel összekötött pillérek tartották. A kiváló műszaki létesítményt a Római Fürdő már ókorban is ismert forrásai látták el egészséges ivó- és gyógyvízzel, amely folyóvizet szolgáltatott a polgárváros, a légiótábor és a katonaváros lakói számára. Az 1960-as években 14 helyen tárták fel az egykori forrásfoglalásokat a Római Strandfürdő területén. A források vizét emelőszerkezetek vezették a pillérek tetején beépített vezetékbe, amely mintegy 4 km hosszan követhető a Katonavárosi Amfiteátrumig, egyes szakaszokon föld alatti vezetékek formájában. A pillérek íveinek részletei több helyen ma is láthatók a felszínen.

Aquincum

Egyéb információk: Aquincumban, melynek neve a kelta eraviszkusz őslakosok "viz" szavából ered, a rómaiak uralma közel fél évezreden keresztül tartott. Majd a város fokozatos pusztulás után 433-ban került a hunok kezére. Azután sok nép váltotta itt egymást. amíg a 9. század végén keletről ide érkeztek a magyar törzsek. A római kor tárgyi emlékei, köztük egyedülálló zenetörténeti emlékünk, a 3. századból származó orgona az Aquincumi Múzeumban tekinthetők meg. A múzeum romterülete, mely az egykori polgárváros közel egyharmadát foglalja magában, az ókori város fórumát és környékét mutatja be. A múzeumot felkereső turisták a romkert, a több mint ezer darabos leletanyagot őrző kőtár és a rómaiak életére vonatkozó tárgyi emlékeket bemutató állandó kiállítás mellett az évente változó időszaki kiállításokat is megtekinthetik. Az érdeklődők a római életmódot és ünnepeket felidéző hagyományőrző rendezvényeken és színházi előadásokon is részt vehetnek, melyekről a múzeum honlapja nyújt tájékoztatást.

Déli táborkapu (Porta principalis dextra)

Egyéb információk: A kapu a mai helyreállított formájában a II. század második felében épült. Az emeletes, négyszögletes kaputornyok két 3,5 méter széles kapunyílást fognak közre. A kapun bevezető, oszlopsorral szegélyezett út volt a tábor észak-déli főútja, amely a tábor központi épületéhez, a principiához vezetett. Két oldaláról boltsor nyílott. A déli táborfal helyreállított szakasza és a kapu rekonstruált maradványai a Flórián téri aluljáró délnyugati kijáratánál kialakított romkertben tekinthetők meg.

Ferences templom

Egyéb információk: A 13. sz. végén épült, első említése 1298-ból származik. Erzsébet királyné a ferenceseket adományokkal támogatta, fő feladata a klarisszák lelki gondozása volt. Az 1526-29-es török dúlás alatt jelentősen megrongálódott, 1541-től megszűnt.

Fő tér

Egyéb információk: A régi és az új Óbuda közötti kapocs a Fő tér. Itt keresztezte egymást a két aquincumi főút, az É-D-i irányú via principalis és a K-Ny-i irányú via praetoria. A közelében, a mai Flórián téren volt a római katonai tábor központja. Ma is fontos közlekedési csomópont: az Árpád hídon közlekedő villamosok, a gyorsvasút (HÉV) és az innen induló autóbuszok találkozási pontja. A tér jellegzetességét a nemzetközi ismertségű Varga Imre szobrászművész "Esernyős lányok" szoborcsoport adja. A tér mögötti kis utcában (a Laktanya utcában) van a szobrászművész kiállítása. Ma itt van Óbuda, Budapest legnépesebb kerületének közigazgatási központja és a Polgármesteri Hivatal. A téren rendszeresen rendeznek koncerteket, színielőadásokat és vásárokat. Gyakoriak itt a testvérvárosokkal közösen megrendezett kulturális események is.

Hadrianus palota

Egyéb információk: A Hajógyári-szigeten található a helytartói palota, amelynek legkorábbi épületei a II. század elejéről származnak, amikor a későbbi császár, Hadrianus volt Alsó-Pannónia első helytartója. A legnagyobb építkezések a II. század végén és a III. században folytak. A III. század utolsó harmadában, a Duna vízállásának megemelkedése miatt kénytelenek voltak a palotát elhagyni. Az épület és tartozékai jelenleg a föld alatt nyugszanak.

Hercules Villa

Egyéb információk: Az Aquincum katonavárosának hivatalnok-negyedében álló hatalmas városi villát és az itt előkerült pompás mozaikokat az Aquincumi Múzeum mutatja be. A romkertben megtekinthető az épületegyüttest vízzel ellátó Aquaeductus maradványa, a korábbi portásfülke, illetve a villa több, padlófűtéssel ellátott szobája. Az épületben a villa fürdőjének egy mozaikkal díszített részlete látható. Szintén mozaikot, valamint falfestményeket mutat be az étkező fölé emelt épület is. A harmadik fedett helyszínen három szoba csodálatos padlódíszei láthatók.

Katonavárosi Amfiteátrum

Egyéb információk: A hajdani Aquincum katonavárosának amfiteátruma szokásos ovális alaprajzú, hossztengelye kereken 90 méter. Porondja nagyobb, mint a római Colosseumé! Benne 10-12.000 néző fért el. Öntött falazású helyiségek épültek itt, úgynevezett halszálka boltozással, melynek falait hatalmas kőpillérek támasztották. Aquincum nagyváros volt, a cirkusza pedig népszerű. Itt épülhetett magyar fejedelem, Kurszán későbbi vára.

Oldalak 1  2